Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 
                                Egy kis történelem.
 
 
Kép A Nagykunságban a juhtartás mindig fontos része volt az állattartásnak. A juhból készült ételek is megkülönböztetett helyet foglaltak el és foglalnak el még ma is az itt élő emberek táplálkozásában. A juh az egyedüli olyan kérődző állat, melynek minden részét egyszerre, egy edényben szokás főzni, sőt így a legfinomabb. 
Talán furcsálják, hogy a címben nem a juh, hanem a birka szó szerepel. Ennek oka : a kétféle elnevezés a mai nyelvhasználatban ugyanazt jelenti. A birka szó cseh-morva eredetű kb. a XV. századtól fordul elő nyelvünkben minden, nyugatról származó juh neveként.
a XV. századot megelőzően két juhfajta élt Magyarországon. A közép-Európában elterjedt parlagi, és a Mezopotámiában háziasított, a népvándorlás során idekerült racka. A honfoglalás utáni időkben keveredett az ősi, parlagi vadjuh a honfoglaló magyarok, majd később a kunok juhaival, melyek szintén rackafajták voltak. A Kárpát-medencében kezdetben a magyar racka két alfaját tartották és tenyésztették, a hortobágyi és az erdélyi rackát.Vélhetően a XV. század vége felé hazánkba egy-két merinó juhfajta is beszivárgott az Ibériai-félsziget felől. Hazánkban a XVIII. században indult meg a fajtaváltás, ekkor hozták be a merinónyájakat, és a tenyésztők minden egyéb szempontot a gyapjúhozam növelésének vetettek alá. A fentiekből is kitűnik, hogy a birka szó használata azért pontosabb - különösen az ételek vonatkozásában -, mert már jó ideje leginkább merinófajtákat vágnak, rackahúshoz nagyon nehéz hozzájutni. Megfigyelhetjük, hogy a legtöbb juhhúsból készült étel előtagjaként a birka szó szerepel. ( PL. birkasült, birkapörkölt, birkapaprikás, birkagulyás. ) a hazai juhtenyésztés történetében a merinó fajták behozatalával új korszak kezdődött, ennek révén juhtenyésztésünk belterjesebbé, európai szinvonalúvá vált. A koszerű tenyésztői munka Magyarországon a XIX. században indult meg. Majdnem egy évszázadot kellett várni, hogy a hazai juhtenyésztés termelési iránya megváltozzon. Az évszázados gyapjútermelési irányt az 1960-as években a hús-gyapjú termelés váltotta föl. Megkezdődött a minőségi hústermelő fajták importálása, és Hortobágyon felépült az ország első juhvágóhídja. 
A birkahús - legalábbis a Nagykunságban - továbbra is közkedvelt, és valószínűleg az is marad még sokáig.